A kilátót 1929-ben építették fel Glück Frigyes kezdeményezésére a fenyvessel Látó-hegy délkeleti kiugrásán.

A kilátót 1929-ben építették fel Glück Frigyes  kezdeményezésére a fenyvessel  betelepített, 376 m. magas  

Látó-hegy délkeleti kiugrásán. A Friedrich Lóránt   tervei nyomán megvalósított építményt szinte kizárólag terméskő,

 fa és természetes kötőanyagok felhasználásával emelték; lényegében a mai napig ebben a formában áll, bár

2001-ben komolyabb felújításon esett át.

A kilátó a város belső részei felé nyitott, egyébként fedett, népies stílusú építmény. Az építmény teraszáról félpanorámás 

kilátás nyílik Budapest   szinte teljes területére, a Duna fővárosi szakaszára és a Budai hegység innen látható hegyeire is.

Megközelithető a jelzett túristautakon, Glüch Frigyes uton, amelyik a Hüvösvölgytől a Szépvölgyig tart és az Országos 

kéktúra része, illetve a zöld sáv jelzés is erre vezet. 

Előzmények (a Szent István vándorlás)[szerkesztés]

 

A kék jelzés végigvezet hazánk legszebb tájain

1938-ban  szent István király halálának 900. évfordulójára készült el az akkor még 910 km-es országos

kék jelzésű turista út, dr. Cholnoky Jenő a Magyar Turista Egyesület elnöke elnöke – kezdeményezésére.

Irottkőtől a Nagy Milicig  a kék jelzést 10 év alatt (1928-1938) festették fel a Magyar Turista Szövetség

tagegyesletei turistái. 1937-ben a Magyar Turista Szövetség  vándorgyűlésén, Bugacon született meg a

határozat, hogy a Szövetség fennállásának 25. évfordulóját 1938-ban az Országos Kék út megnyitásával

ünnepli meg. A nyitótúrát Szent István turistavándorlásnak keresztelték el. A sikeres rendezvényt követően

javaslat született a vándorlást ötévenkénti megrendezésére. E javaslat megvalósítását a világháborús

események ellehetetlenítették. Szent István vándorlásra ezt követően csak 1988-ban és 2013-ban került sor.

Könnyű kirándulás a Szép-völgyből a Gugger-hegyre, az

Árpád-kilátóhoz, a Hármashatár-hegy tömbje körbe kerülésével

Panorámában gazdag kirándulás a Budai-hegység legrégebbi turistaútjain, a találóan Látó-hegyre

(376 m) keresztelt kilátócsúcsra, (sváb nevén Gugger-hegy), a patinás Árpád-kilátóhoz.

Megkerülve a Hármashatár-hegy jellegzetes tömbjét, felkapaszkodunk egyik legszebb mellékcsúcsára,

az Újlaki-hegyre (448 m), majd kényelmes sétaúton, turista őseink nyomában térünk vissza

kiindulási pontunkhoz, a Fenyőgyöngyéhez, útközben számos érdekes sziklaformációt megcsodálva.

Útvonal: Fenyőgyöngye – Látó-hegy – Árpád-kilátó – Határnyereg – Újlaki-hegy – Virágos-nyereg –

Guckler Károly út – Fenyőgyöngye

A túra hossza: 10,8 km

A túra jellege:

Könnyű kirándulás, jól jelzett, széles, kényelmes turistautakon, egy rövid, de igen meredek szakasszal a

Határnyeregből a Szépvölgy felső részére, és egy közepes emelkedővel az Újlaki-hegyre.

Igaz, hogy túránk végig Budapest területén vezet, de hamisítatlan erdei, középhegységi környezetben gyalogolunk,

a megfelelő lábbeli mellett nagyon hasznos egy stapabiró, mozgást nem akadályozó öltözet. 

forrás Wikimedia