Település:
Budapest, 3. kerület

Létrehozva:
2022-01-01 01:09:45


Békásmegyer látkép


Békásmegyer (németül Krottendorf) jelenleg Budapest III. kerületének északi része, 1950 előtt önálló település.

Békásmegyer

 
 
Békásmegyer
Békásmegyer látképe a Kálvária dombról
Békásmegyer látképe a Kálvária dombról
Közigazgatás
Település Budapest
Kerület III. kerület
Városhoz csatolás 1950. január 1.
Korábbi rangja önálló nagyközség
   
Népesség
Teljes népesség 38 169 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Békásmegyer (Budapest III. kerülete)
Békásmegyer
Békásmegyer
Pozíció Budapest III. kerülete térképén
é. sz. 47° 36′, k. h. 19° 03′Koordináták: é. sz. 47° 36′, k. h. 19° 03′térkép ▼
 
 
Békásmegyer hegy felőli oldala, a Csobánka térrel.
 
Az Ófalu látképe a Kálvária dombról.
 
 
Békásmegyer, Heltai Jenő tér szivárvánnyal.

 
Árvíz a békásmegyeri hajóállomásnál, 2002-ben.
 
 
 
Lakóházak a Duna felőli oldalon

Békásmegyer (németül Krottendorf) jelenleg Budapest III. kerületének északi része, 1950 előtt önálló település. Az 1950 előtti Békásmegyer nagyközséghez hozzátartozott Csillaghegy is, ma azonban szűkebb értelemben Csillaghegy és Békásmegyer két különálló városrésze Budapestnek.

A szűkebben vett városrész népessége 2006-ban mintegy 35-40 ezer fő, Csillaghegyen további 10-15 ezren laknak.

Fekvése, részei

Keleten a Szentendrei-Duna (azon túl Szigetmonostor és Káposztásmegyer), délen Csillaghegy (a III. kerület szomszédos része), nyugaton a Pilis Ürömhöz tartozó keleti nyúlványa, északon pedig Budakalász határolja.

Békásmegyer nyugati részén, a József-hegy és az Ezüst-hegy lejtőin fekszik az Ófalu, a régi Békásmegyer megmaradt része. A mai Békásmegyer nagyobb részét a H5-ös (szentendrei) HÉV és a 11-es út által két különböző jellegű részre osztott lakótelep teszi ki. A lakótelep központja két ikertér, a Csobánka tér (nyugati oldal) és a Heltai Jenő tér (keleti oldal) körül terül el, melyeket egymással és a HÉV-állomással gyalogos aluljáró köt össze. A városrész Duna-parti peremén üdülőövezet található.

Határai a főváros határvonala a Kőbánya utcától a Pünkösdfürdő utcáig, majd Árpád utca, Álmos utca, Kert sor, Márton út, Óbor utca, Tamás utca és a Kőbányai utca Budapest határáig.

Természeti környezete

Békásmegyer a nevét annak köszönheti, hogy agyagos talaja a felszínen tartja a csapadékvizet, ami kedvez a békák számára kellemes élőhelyet jelentő kisebb tavak, pocsolyák fennmaradásának.

Az uralkodó szélirány északnyugati. A hegyek felől érkező szél itt lép be a városba, ezért Békásmegyer Budapest legtisztább levegőjű részei közé tartozik. Ezt a tiszta levegőt sokan féltették az M0-s körgyűrű északi szakaszától, ezért országos visszhangot kiváltó tiltakozások kísérték a körgyűrű épülését.

Békásmegyer keleti peremét a Duna árvizei fenyegetik. Ezen a szakaszon a Barát-patak torkolatától a Pünkösdfürdő utcai hajóállomásig magas gát nyújt védelmet, de mivel ez nem folytatódik dél felé, a helyzet nem véglegesen megoldott.

Története

Békásmegyer már az ókorban is lakott hely volt; az itt folytatott ásatások alapján az eraviszkuszok magas fokú kultúrája egyik fontos lelőhelyének minősül. A Megyer törzs neve a hely nevében honfoglalás kori településre utal. Az első említés, amely falu történetéhez kapcsolódik, 1368-ra datálható, ekkor a terület tulajdonosai az óbudai apácák voltak, majd 1477-ben egy csere által a pilisi apátságé lett. A török hódoltság első évtizedeiben a falu még virágzott. Az 1580–81-es török adólisták nem kevesebb, mint 35 adófizető házról tanúskodnak. A XVII. század második felére a helység teljesen megsemmisült. Az 1690–95 közötti népszámlálások meg sem említik Békásmegyert, a későbbi, 1727-es is mint kietlen helyet jegyzi, amely ekkor a Zichy család birtokához tartozott.

Az 1740-es évek körül kezdődött meg e terület német telepesekkel történő benépesítése. Az ideérkező telepesek úgy tapasztalták, hogy a hely fekvése, a talaj adottsága tökéletesen megfelel egy virágzó község létrehozásához. A keleti irányba nyitott völgykatlan kiváló lehetőséget nyújtott a gyümölcs- és szőlőtermesztéshez. A Dunáig nyúló földeknél jobbat kívánni se lehetett volna a letelepedéshez. Gyönyörű panoráma tárul elénk akár a Kálvária-hegyről, akár a Róka-hegyről tekintünk szét. Rögtön szembetűnik, hogy a kialakult közlekedési és kereskedelmi útvonalak mennyire előnyösek voltak Békásmegyer számára. Így lett a XVIII. század első felében Krottendorf 1054 hektárnyi, végső soron tiszta német ajkú közösség. Ettől kezdve a falu rohamos fejlődésnek indult.

A falu telkei jellegzetes sváb elosztású nadrágszíjtelkek, ahol szőlő- és gyümölcstermesztés folyt. A falu utcái szélesek voltak, a házak előtt dió-, akác- és szederfák állottak, melyek nyaranta hűs árnyat kínáltak az utcai padokon pihenő, tereferélő falusiaknak. Az időjárás viszontagságai ellen vastag házfalakat építettek terméskőből. A parasztházakhoz a hátsó udvar irányában terménytároló kamra, istálló tartozott. Nagyra becsülték a hideg pincét. A ház mellett álló nyári konyha, amelyben tavasztól őszig főztek és étkeztek, központi helye volt családi együttlétnek. A lakások berendezése nem volt hivalkodó. A falusiak többsége egyszerű, igen szegény ember volt. A legfontosabb társadalmi szerepet a múlt század első felében a bíró, a doktor, pap illetve a tanító töltötte be a faluban.

Az egyik legmegrázóbb időszak a falu életében a II. világháború végén az itt élő német ajkú családok kiutasítása. 1946-ban 575 sváb családot telepítettek ki Németországba; a helyükre magyarokat hoztak Mezőkövesdről, Csehszlovákiából és Romániából.[2] A magyar lakosság betelepítése nagy változást hozott a falu életében. A sváb hagyományok nagy része feledésbe merült. Az erőteljes magyarosítás hatására a német nyelv használata is háttérbe szorult. A falu lakosságának a többsége ekkor a rohamosan fejlődő környező ipari üzemekben dolgozott, például Csillaghegyi Téglagyár, Óbudai Hajógyár, textilszövő és -festőgyárak. A mezőgazdasági termelés megszűnt a falusiak fő tevékenysége lenni.

1950. január 1-jén hét várost és tizenhat községet csatoltak Budapesthez. Ekkor szűnt meg Békásmegyer önállósága is, azóta Budapest része. 1971-ben kezdték el építeni a lakótelepet, kezdetben a 11-es főút Duna felőli oldalán, 1978-tól a hegy felőli oldalon is. Az első ütemben épült tízemeletes panelházak a Madzsar József utca – Pünkösdfürdő (akkor Munkácsy Mihály) utca – Hatvany Lajos (akkor Bogár Ignác) utca – Juhász Gyula utca négyszögben még teljes mértékben az óbudai lakótelep házainak mintájára készültek a 43. számú Állami Építőipari Vállalat házgyárának kivitelezésében. A később épült házak már változatosabb képet mutatnak, megjelent néhány négy- és tizenöt emeletes ház is. A nyugati oldal tervezésekor már a lakótelep szerkezetének kialakítására is nagyobb gondot fordítottak. A lakótelep építésének áldozatul esett a falu egy része, amelyet lebontottak. A mai Pünkösdfürdő utca például a hetvenes évek végén még Munkácsy Mihály utca néven egyenesen keresztezte a 11-es út és a HÉV vonalát és a megmaradt falurész főutcájáig, a Kőbánya utcáig vezetett. Az új lakótelepen olyan sok fiatal család jutott otthonhoz, hogy az első időben az általános iskolák nem is tudták befogadni az összes itt élő gyereket. Az egész lakótelep 1983-ra készült el, összesen 13394 lakással. A korábbi Békásmegyer-Pünkösdfürdőt és Békásmegyer felsőt felváltó, a kettő közt felépülő HÉV-állomást és az új gáton a Duna-parti sétányt 1981-ben, a szakorvosi rendelőt 1986-ban adták át.

1993 szeptemberében szomorú esemény kapcsán került az országos figyelem középpontjába Békásmegyer: a Jós utca egyik kilencedik emeleti lakásában egy férfi vegyszereket és robbanóanyagokat tárolt, s a mosógépben kigyulladt anyagok okozta tűz hatalmas, több ember életét követelő robbanást okozott. Egy tizenhat éves testvérpár ijedtében kézen fogva ugrott ki a nyolcadik emeleti erkélyről, amikor látták, hogy a hátuk mögött lángol a lakás és a szüleik meghaltak. A tűzoltóság ekkor még nem rendelkezett az életmentéshez megfelelő eszközökkel, és a sok tízezres városrésznek tűzoltólaktanyája sem volt. A tragédia is hozzájárult a békásmegyeri tűzoltóság létrejöttéhez, amelyre azonban még tizenkét évet kellett várni.


A 2000-es évek második felében elindult a hőszigetelési program, azóta folyamatosan szigetelik a házakat. A 2010-es évek első felében több utcát felújítottak. 2017-ben átadták a multifunkcionális Traianus teret a Duna felőli oldalon. Ugyanebben az évben vette kezdetét a Heltai Jenő téri piac felújítása, amelyet várhatólag 2019-ben adnak át.

 
Békásmegyer hegy felőli oldala. Előtérben a Heltai Jenő tér, mögötte a Csobánka tér

Forrás: Wikipédia.hu

 

 

 

 

Weblapok webáruháza ajánló

További webáruházi ajánlatok »

 

Városi magazin cikkek

További magazin cikkek »

 

Városi magazin cikkek

További magazin cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »