Település:
Budapest, 21. kerület
Létrehozva:
2022-01-05 02:37:00
Csepel-sziget
Csepel-sziget az egyik legnagyobb dunai sziget.
Csepel-sziget
| Csepel-sziget | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Legnagyobb település | Budapest XXI. kerülete |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Népsűrűség | 642 fő/km² |
| Budapest XXI. kerülete népessége | 76 092 fő (2019. jan 1.)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Duna |
| Terület | 257 km² |
| Hosszúság | 48 km |
| Szélesség | 6-8 km |
| Időzóna | UTC |
| Elhelyezkedése | |
 Csepel-sziget
Pozíció Magyarország térképén
|
|
| é. sz. 47° 15′, k. h. 18° 57′Koordináták: é. sz. 47° 15′, k. h. 18° 57′térkép ▼ | |
A Csepel-sziget (németül: Eugensinsel, horvátul: Čepeljski otok, Ada) az egyik legnagyobb dunai sziget. Itt áll Magyarország legmagasabb építménye, a 314 méter magas, ma már ipari műemléknek számító lakihegyi adótorony. Népessége mintegy 165 000 fő.
Fekvése
A Duna főága és az abból kelet felé kiágazó Ráckevei-Duna (más néven Soroksári-Duna) által közrefogott, a hosszához mérten viszonylag keskeny sziget, melynek tengelye csaknem pontosan észak-déli irányú. Hossza e kiterjedése mentén mintegy 48 kilométer, átlagos szélessége 6–8 kilométer között változik, területe 257 négyzetkilométer. Északi része Budapest határai közé esik, a fennmaradó része pedig szinte teljes egészében Pest megye részét képezi, déli csücskében – a Kis-Duna torkolati duzzasztásánál – azonban néhány hektárnyi területe már a Bács-Kiskun megyei Tasshoz tartozik. A budapesti rész a sziget területének csak mintegy 10%-a, az ott élő népesség azonban a sziget (körülbelül 165 ezer fős) összlakosságának majdnem a felét teszi ki.
Megközelítése, közlekedése
Legfontosabb közútja az 5101-es út, mely gerincútként végighúzódik Budapest XXI. kerületétől Lakihegy, Halásztelek, Tököl és Szigetújfalu érintésével Ráckeve központjáig. A főváros déli határa közelében keresztülszeli az M0-s autóút, a Duna főágának túlsó partjával egy az egyetlen állandó összeköttetése, míg a Ráckevei-Dunát több kisebb-nagyobb híd is átíveli. A jelentősebbek ezek közül a Kvassay híd, a Gubacsi híd, az M0-s dunaharaszti hídja, a dunaharaszti HÉV-híd és a ráckevei Árpád híd.
A MÁV vasútvonalai közül egyik sem érinti a szigetet, a Budapestről induló HÉV-vonalak közül kettő is: a Nagykörút vonalától Csepel városrész központjáig közlekedő H7-es és a Közvágóhídtól Ráckevéig közlekedő H6-os vonalak.
A szigetnek repülőtere is van, a tököli repülőtér.
Nevének eredete
Itt volt a honfoglaló magyarság első székhelye, az Árpád nemzetség szálláshelye. Anonymus "vezéri szigetként" (ducalis esset insula) említi. Sokáig úgy tartották, hogy a Duna szigete a nevét Árpád lovászáról, Csepel (Sepel) neve után kapta. Nyelvészek szerint azonban a sziget neve talán a cseplye, csepely, azaz 'sarjadék, bokros, cserjés hely' jelentésű főnévből keletkezett, vagy talán puszta személynévből magyar név adással. Az alapjául szolgáló személynév török, illetve szláv nyelvekből is leszármaztatható.
| „ | Et castra metati sunt iuxta insulam, et dux arpad suique nobiles intrantes insulam, uisa fertilitate et ubertate illius loci, ac municionem aquarum danubij, dilexerunt locum ultra quam dici potest. Et constituerunt ut ducalis esset insula, et unusquisque nobilum personarum suam ibi haberet curiam et uillam. Statim dux arpad conductis artificibus percepit facere egregias domos ducales, et omnes equos suos longitudine dierum fatigatos ibi introductos pascere precepit. Et agasonibus suis magistrum prefecit quendam cumanum uirum prudentissimum, nomine sepel. Et propter sepel magistrum agasonum in ibi morantem, uocata est insula illa nomine sepel usque in hodiernum diem. | ” |
| – Anonymus: Gesta hungarorum latinul[3] | ||
| „ | Tábort ütöttek a nagy sziget mellett, majd Árpád vezér meg nemesei bevonultak arra. Mikor látták a helynek a termékenységét és gazdagságát, továbbá hogy a Duna vize milyen erőssége neki, kimondhatatlanul megszerették. Egyszersmind elhatározták, hogy ez lesz a vezéri sziget, s a nemes személyek mindegyike ott udvart meg majort kap. Árpád vezér azonnal mesterembereket fogadott, és velük pompás vezéri házakat építtetett. Aztán meghagyta, hogy a napok hosszú során át elcsigázott minden lovát vigyék oda és ott legeltessék. Lovászai fölé mesterül egy igen okos kun embert tett, név szerint Csepelt. Minthogy Csepel lovászmester ott lakott, azért nevezték el azt a szigetet Csepelnek egészen a mai napig. | ” |
| – Anonymus: Gesta hungarorum Pais Dezső fordításában[4] | ||
| „ | Fehér ló legendája":: ..."Árpád mielőtt belépett volna Pannónia területére, megpihent Nyék-hegyén (másik forrásban Noé-hegyén) , majd átkelt a Dunán és bevonult Attila király városába. Szent István ki Árpád vére a hegy mellett megalapítja Alba Regiát", vagyis Fehérvárt. Vagyis ahol tábort ütöttek Árpádék a hegyen és Attila király városa között van az a CSEPP alakú sziget, ahol a lovakat tartják.,a rév és gázló. (csak Pesten nincs hegy) De Kiderül az is, hogy Alba Regia város a Duna egyik oldalán van Attila király városa, ami később Buda lesz a Duna másik oldalán van.Erről készült több metszet is. Az egyik Michael Welling rézmetszete Hallert után 1684. OSZK. :App.M. 560 A metszet címe: Buda Alba Regia felől. Ezen a metszeten látható, hogy a két település között a "Donau Fluss", vagyis a Duna folyik. Vagyis az a sziget ,amit Csepelnek hívtak nem azonos a mai Csepel szigettel. Az eredeti Cseppel Grantól (Esztergomtól) Északra található a Garam torkolatában . A sziget Nyugati részén volt GOKBARN. Wolfgang Lazius Dunáltúl térképén is látható a sziget. Gran metszeteken Gokbarn erőd mérete is. Az előző bekezdésben szerepel, hogy "tábort ütöttek a nagy sziget mellett"pontosabban egy hegyen ,vagyis Garamkövesden. | ” |
| – Papp Árpád :Fehérvár sem fehér folt, kutatómunka – és a Csepel név eredete | ||
A sziget műholdképe:https://www.google.hu/maps/@47.8200839,18.7505213,1020m/data=!3m1!1e3
A nyelvészek elvetik a Sepel személynévből történt eredet valóságtartalmát. Benkő Loránd magyar nyelvész, tudománytörténész, egyetemi tanár szerint a Csepel szó tájnyelvből származik. A szó jelentése: fiatal erdő vagy tölgyfa. Módszeresen bemutatta, hogy az Anonymus Gesta Hungarorumának alapján álló hagyományos néveredeztetés módszertani tekintetben több ponton is hibás. Kutatása alapján a névadó – törökségi eredetű névvel felruházott – lovászmester legendateremtő alakjának a helyébe egy prózaibb megoldás került: a régi csepel(y) ~ cseplye "egyfajta erdő, bokros hely" jelentésű szavunk.
Forrás: Wikipédia
Kiemelt ApróHirdetések
További kiemelt ApróHirdetések »
Weblapok webáruháza ajánló
További webáruházi ajánlatok »
Városi magazin cikkek
Városi magazin cikkek
Helyi látnivalók
