Település:
Budapest, 4. kerület

Létrehozva:
2022-01-02 23:37:39


Egykori lóvasút indóház


Az első személyszállító lóvasut Kálvin tér - Újpest között

ÚJPESTI INDÓHÁZ ÉS AZ ELSŐ LÓVASÚT

1866. augusztus 1-én indult el Pesten az első személyszállító lóvasút. A járat, a mai Kálvin tér és Újpest között

biztosította a menetrend szerinti összeköttetést.

Előzmények

A ló, vagy öszvér vontatta kötött pályán közlekedő lóvasút a 18. században forradalmasította az áruszállítást,

majd a 19. század elején – a gőzvontatás megjelenése ellenére – a városi tömegközlekedés népszerű eszközévé vált.

A gőzüzemmel járó füst miatt a városokban sokáig inkább a ló vontatta járműveket, az omnibuszt és a lóvasutat

részesítették előnyben.

Az első pesti lóvasutat 1827. augusztus 20-án nyitották meg, a Kőbányától a Kerepesi útig csak

terhet szállító vonal egy évig működött. A rendszeres tömegközlekedés 1832-ben omnibuszokkal kezdődött,

a személyszállító lóvasútra még évtizedeket kellett várni. A kezdeményező Károlyi Sándor gróf 1863-tól

szorgalmazta a rendszeres összeköttetés megteremtését újpesti uradalmi birtokai és Pest között, és erre

a célra a Párizsban látott lóvasutat tartotta a legalkalmasabbnak.

Miután a Helytartótanács, a Kereskedelmi s Közgazdászati Minisztérium, valamint az érdekelt hatóságok

is áldásukat adták a tervre, Károlyi 1865 májusában megalakította a Pesti Közúti Vaspálya Társaságot (PKVT),

amelynek alelnöke a közlekedéspolitikában fontos szerepet játszó Hollán Ernő hadmérnök lett. A vállalkozók

megépíttették a pályát, megrendelték az ülő- és állóhelyeket biztosító kocsikat, a jórészt írástudatlan

utazóközönségre tekintettel a megállók neveit kis színes zászlókkal is megjelölték.

A lóvasút avatóünnepségére 1866. július 31-én került sor, és augusztus 1-jén – Európában hatodikként –

Pesten is megindult a közforgalmú lóvasút.

A vasút a Széna (ma: Kálvin) tér és Újpest között, a Kiskörúton és az Ország úton (a mai Váci út) haladt.

Megállóhely volt a Nemzeti Múzeum, a Zrínyi kávéház (Astoria), az Evangélikus templom (Deák tér), a

Lipót-templom (Bazilika), Nyugati pu., a kis sörcsarnok (Lehel tér) és Újpest; a Váci úton a kocsikat bárhol

meg lehetett állítani.

Az újpesti végállomás, a Károlyi által építtetett díszes indóház (Bagolyvár) ma is áll az újpesti vasúti Duna-híd tövében.

A 9 kilométeres távon a menetidő 35 perc volt, ám a kitérőknél olykor 5-10 percet kellett várni, így az út

akár egy óra hosszáig is eltarthatott. A 12 kocsi 14 fordulót tett meg naponta, a 12 órás üzemidő alatt 4,5

percenként jött egy-egy járat. A lóvasút hamar olyan népszerű lett, hogy csak elővételben lehetett jegyet kapni rá.

Óriási volt a zsúfoltság, az első hónapban 57 ezren utaztak rajta. Első osztályon 20, harmadikon 10 krajcárt kellett

fizetni a jegyért, de a gyári munkások 20-25 százalék engedményt kaptak. Ha a lovak elfáradtak, az utasok

segítettek nekik a haladásban.

Indóház története

Újpest városkapuban megmaradt „Bagolyvár” vagyis az egykori állomásépület (indóház) emlékeztet a fővárosi

tömegközlekedés hajnalára. 1867-ben épült, Wagner János tervei alapján és pihenőhelyként szolgált a lovak és

a vasutasok számára. A fővárosi tömegközlekedés legrégebbi megmaradt épülete, mely az első pest-budai lóvasút

vonalának egyik végállomása volt.

Társaság az indóházban több forgalmi helyiséget, várótermet és éttermet is üzemeltetett. A végállomás

emeletén bálterem és több kisebb szoba állt a főváros közönségének rendelkezésére. Az épület falai között

rendszeresen tartottak különböző rendezvényeket, és műkedvelő színielőadásokat.

1868-tól a korábbi végállomás átszállóhellyé minősült: innen indult a megyeri, majd 1872-től Újpesten

át a rákospalotai lóvasút. 1896-ban a lóvasutat villamosvasút váltotta fel, ami nem hagyta érintetlenül a

Váci út 201. szám alatt álló épületet sem.

Az indóház mögött, a villamosok térhódításával, a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság 1895-ben új kocsiszínt

építtetett az új villamosok számára, a lóvasúti istállók helyén.

A villamosok innen a IV. kerület belseje felé haladtak az Árpád úton. 1982. július 1-től a villamos közlekedés

is megszűnt, a vágányokat felszedték, a járatokat átszervezték, a remizt pedig bezárták.

Mostantól emléktábla is hirdeti a Váci úti indóház jelentőségét.

A Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány elhatározta, hogy az 1866. július 30-án átadott és

augusztus 1-jétől a pesti Széna – ma Kálvin – tér és Újpest között menetrend szerint közlekedő lóvasútnak –

egyben a fővárosi közúti vasúti közlekedés kezdetének – emlékét méltó módon hirdető emléktáblát állít.

Az Angyalföld és Újpest határánál álló, Wagner János építész által emelt egykori végállomási épület külső falán

elhelyezendő emléktábla avatására – az „utód” villamosvasút megindulásának 130. évfordulója előtt tisztelegve

került sor.

 

 

forrás: műemlékem.hu


 

 

 

 

Weblapok webáruháza ajánló

További webáruházi ajánlatok »

 

Városi magazin cikkek

További magazin cikkek »

 

Városi magazin cikkek

További magazin cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »