Település:
Budapest, 9. kerület

Létrehozva:
2022-01-02 19:47:56


Iparművészeti Múzeum


Az Iparművészeti Múzeum országos múzeum Budapest IX. kerületében, az Üllői út 33-37. szám alatt

Iparművészeti Múzeum

 

Iparművészeti Múzeum
Museum of Applied Arts (Budapest).jpg
A múzeum adatai
Elhelyezkedés Budapest
 Magyarország
Cím Üllői út 33–37.
Alapítva 1872
Megnyílt 1897
Építési stílus
  • szecesszió
  • szecessziós építészet
Elhelyezkedése
Iparművészeti Múzeum (Budapest IX. kerülete)
Iparművészeti Múzeum
Iparművészeti Múzeum
Pozíció Budapest IX. kerülete térképén
é. sz. 47° 29′ 10″, k. h. 19° 04′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 10″, k. h. 19° 04′ 07″térkép ▼
Az Iparművészeti Múzeum weboldala
 
 
A nyitott előcsarnok
 
 
A belső előcsarnok többszintes opeionja 

Az Iparművészeti Múzeum országos múzeum Budapest IX. kerületében, az Üllői út 33-37. szám alatt. Az Iparművészeti Múzeum a magyar és nemzetközi, régi és kortárs iparművészet, illetve design első számú gyűjtőintézménye és bemutatóhelye Magyarországon. Gazdag kollekciója Európában is a legfontosabb ilyen profilú múzeumok közé emeli, egyes gyűjteményrészei, így a szecessziós üveg- és kerámiatárgyak, vagy az iszlám-török szőnyeggyűjtemény, világszínvonalúak. A múzeum őrzi a középkori és kora újkori Magyarországról egyetlenként fennmaradt nemesi kincstárat, az Esterházy családét.

Az Üllői úton álló, Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte, a magyar szecessziós építészet legszebb példái közé tartozó főépület mellett az Iparművészeti Múzeum kiállítóhelyeként működik a nagytétényi Száraz-Rudnyánszky-kastély, amelyben az intézmény bútorgyűjteményét mutatják be. A korábban ugyancsak az Iparművészetihez tartozó Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum 2014. március 1-től a Szépművészeti Múzeum tagintézménye. Az Üllői úti épület az alapítástól a mai napig helyet ad az Iparművészeti Iskola egyes intézményi egységeinek, valamint itt működik a Magyar Iparművészet folyóirat szerkesztősége is.

Az Iparművészeti Múzeum az épület rekonstrukciós munkálatai miatt zárva tart, ezért 2017. szeptember 4-től nem látogatható.

 

Története

Az alapítástól a századfordulóig

Európában az elsők között alapították 1872-ben a budapesti Magyar Királyi Iparművészeti Múzeumot, a londoni (1857) és bécsi (1864) társintézmények mintájára, Rómer Flóris, illetve Pulszky Ferenc kezdeményezésére. A történeti gyűjtemény magját a Magyar Nemzeti Múzeumból áthelyezett „egyetemes régiségek” jelentették, míg a kortárs gyűjtést világkiállítási vásárlások (1873, Bécs; 1878, Párizs; 1885, Amszterdam; 1889, Párizs) és neves hazai cégek (Herendi Porcelánmanufaktúra, Zsolnay-gyár) ajándékai alapozták meg.

 
Lechner Ödön szobra a múzeum előtt

A gyűjteményt 1877-ig a Nemzeti Múzeumban őrizték, majd a Képzőművészeti Társulat Andrássy úti Régi Műcsarnokában kapott helyet. A fokozatosan gyarapodó gyűjtemény rövidesen önálló épületet igényelt. Az Iparművészeti Múzeum és az Iparművészeti Tanoda tervezésére a kormány 1890-ben írt ki pályázatot. Az első díjat a Lechner Ödön és Pártos Gyula által benyújtott, „Keletre magyar!” jeligéjű tervsorozat kapta, a tervezési megbízáshoz azonban hosszas vitákat követően, 1893-ban jutottak csak hozzá. Még ez év őszén megindult a kivitelezés, amelyben magyar és külföldi vállalatok is szerepet kaptak: a vasmunkákat például a Chubb and Sons és Jungfer Gyula szállította, az aula üvegezését a Forgó és Társa készítette, míg a melegvíz-szolgáltatás magyar-angol koprodukcióban készült.[3] A palota felavatására 1896. október 25-én, I. Ferenc József jelenlétében került sor, a millenniumi ünnepségsorozat záróeseményeként. A nagyközönség számára az épület csak egy év múlva nyitott meg, a belsőépítészeti munkák befejezését követően.

Az intézmény korai fénykora, a gyűjtemény európai rangjának kialakulása a kontinens hasonló rendezvényein otthonosan mozgó Ráth György főigazgatónak, valamint korábbi munkatársaként utódjának, Radisics Jenőnek köszönhető. Az 1889-es és az 1900-as párizsi világkiállításokon Radisics jelentős kollekciót vásárolt a magyar állam számára, amely a párját ritkító szecessziós gyűjteményi egység alapját képezi. Ebben az időszakban vált a múzeum a magyar és kortárs nemzetközi iparművészet elsőrangú kiállítóhelyévé; az 1898-ban rendezett, A modern művészet című kiállításon például olyan nemzetközi rangú alkotók állítottak ki, mint Toulouse-Lautrec, Alfons Mucha, Walter Crane, Émile Gallé vagy Louis Comfort Tiffany.

A múzeum a 20. században

Az első világháborút követően a múzeum gyűjtési köre leszűkült, majd intézményi önállóságát is elveszítette: 1934–1948 között az 1922-ben létrehozott Országos Magyar Gyűjteményegyetem részeként, a Magyar Nemzeti Múzeum Iparművészeti Táraként működött. A Múzeumbarátok Egyesületének köszönhetően azonban ebben az időszakban is fontos tárgyakkal, együttesekkel gyarapodott a múzeum.

A második világháborúban az épület komoly károkat szenvedett: elpusztult az aula mennyezete és padlója, belövés érte a Hőgyész utcai kupolát és a nyitott előcsarnokot is. A sérülések nagy részét 1949-re helyreállították, de nem feltétlenül eredeti formában. Az 1956-os forradalom idején ugyancsak belövések érték az épületet.

Az 1940-es évek végétől a gyűjtemény újból komoly gyarapodásnak indult: a Veszélyeztetett Magángyűjtemények Miniszteri Bizottsága segítségével a gazdátlanul maradt vagy államosított nemesi magánkollekciók tárgyait emelték be a közgyűjteménybe. Jelentős darabok kerültek így leltározásra a gróf Zichy- és a gróf Vigyázó-gyűjteményből, hagyatékként Fettick Ottó, valamint Wartha Vince kollekciója, illetve ekkor került az intézmény hatáskörébe a Ráth György Múzeum is.

1954-ben az Iparművészeti Iskola egy része elköltözött, ekkor a korábban egységes könyvtárat is kettéválasztották. Ezt 1957-1962 között nagyobb helyreállítás követte Kismarty-Lechner Lóránd vezetésével.

A 21. században

Az intézmény alapításának 135. évfordulójára, 2006-ban nyílt meg az újrarendezett állandó kiállítás, Gyűjtők és kincsek címmel, amely a hagyományoktól eltérően nem iparművészeti technológiák vagy kategóriák szerint, hanem történeti jelleggel, időrendben mutatja be a gyűjtemény legfontosabb 400 darabját és gyarapítóit.

Az Iparművészeti épülete a 20. század végére igen rossz állapotba került; a kupola lanternája életveszélyessé vált, ezért azt 2011-ben leemelték.Csak a nyitott előcsarnok restaurálását sikerült elvégezni 2010-ben. A felújításra, valamint a 20. századi designra fókuszáló gyűjteménynek szánt új épületszárny megtervezésére 2012. májusában nemzetközi tervpályázatot írt ki az intézmény. Ezt a budapesti Lukács és Vikár Építész Stúdió Kft. nyerte meg.

2014 elején nyilvánosságra került, hogy a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum az Iparművészeti fennhatósága alól a Szépművészeti Múzeumhoz kerül, illetve bejelentették a kormány azon szándékát, miszerint a múzeumban levő Esterházy-kincstár műtárgyait a jövőben a fertődi Esterházy-kastélyban állítják ki. Az intézmény főigazgatója, Takács Imre ezt követően a múzeumot ért veszteségekre hivatkozva lemondott. Az intézmény vezetésére májusban főigazgatói pályázatot írtak ki, az azonban eredménytelenül zárult; a kormány ezt követően miniszteri biztosként a Szépművészeti Múzeum főigazgatóját, Baán Lászlót bízta meg az intézmény irányításával. 2014. november 10-től az Iparművészeti Múzeumot megbízott főigazgatóként Cselovszki Zoltán vezeti.

A múzeum felújítás miatt 2017 szeptember 3-án bezárt. Az egyévesre tervezett kiköltözés után a munkákat három évig tartónak számították, és a visszaköltözésre is egy évet szántak. A felújítás mellett egy új szárny (dizájn és a kortárs iparművészet) és egy mélygarázs is épül. A kiállítóterek alapterülete 3000 m²-ről 10 000 m²-re nő meg. A tervek szerint 1,35 milliárd forintba kerülő kiköltözés költsége 2020 őszén már elérte a 2,55 milliárdot, amelyet előre nem látható körülmények mellett a Hopp Ferenc Gyűjtemény elszállítása is drágított (Museum Complex Kft.). A 2017-ben elkészült terveket is át kellett dolgozni (Vikár és Lukács Építész Stúdió, 1,57+0,7 milliárd). 2021 őszén, amikorra a visszaköltözés kezdetét tervezték, a felújítások még el sem kezdődtek, a szállítási költségek elérték a 4,86 milliárd forintot. Augusztusban a felújítási munkák elvégzését a Fejér-B.Á.L. Zrt. (Mészáros Lőrinc cége) és a Swietelsky Kft. nyerte el nyílt pályázaton 40,2 milliárdért. A felújítás megkezdésétől immár öt évet terveznek a munkálatok befejezéséig (a beköltözés hosszára egyelőre nincs más becslés), így az újranyitás legkorábban 2027 őszén várható.

Forrás: Wikipédia

 

 

 

 

Weblapok webáruháza ajánló

További webáruházi ajánlatok »

 

Városi magazin cikkek

További magazin cikkek »

 

Városi magazin cikkek

További magazin cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »