Település:
Budapest, 17. kerület

Létrehozva:
2022-01-03 22:47:52


Rákoskeresztúr városközpontja


Rákoskeresztúr egykor önálló település volt, jelenleg Budapest főváros XVII. kerületének központi része.

Rákoskeresztúr

Rákoskeresztúr
Rákoskeresztúr felújított városközpontja, főtere
Rákoskeresztúr felújított városközpontja, főtere
 
 

Rákoskeresztúr (németül Gerersdorf, szlovákul Kerestúr) egykor önálló település volt, jelenleg Budapest főváros XVII. kerületének központi része. Lakói röviden Keresztúrnak nevezik.

Története

 
Rákoskeresztúr egy régi térképen

Már a honfoglalás környékén lakott volt a terület. Első írásos nyoma Pousarakusa (Pósarákosa) néven egy 1265-ben kelt oklevélben található, nevét első birtokosáról kapta. Az említett oklevélben a birtokot a felhévízi keresztesek kapták meg, akiknek itteni templomát (a szentély alapfalait) 1962-ben tárták fel. A középkori falu a török időkben teljesen elpusztult. 1725–1728-ban Aszód környéki szlovákokkal telepítették újjá.[3] 1727-től már mint község szerepel, 1770-ben újabb telepesek, főleg svábok érkeztek a faluba.[4] A terület a Podmaniczky család tulajdonában volt, ők építtették 1750 körül a mai Pesti út mentén található kastélyt is. Rákoskeresztúrról 1880-ban Rákoshegy, 1907-ben pedig Rákosliget is levált és önálló település lett.

Rákoskeresztúrt 1950. január 1-jével – számos főváros környéki településsel együtt – Budapesthez csatolták, és a Rákoscsabát, Rákoshegyet és Rákosligetet is magába foglaló XVII. kerület központja lett. A városiasodás az 1970-es évek elejének nagy panelépítési programjaival indult. Az addig falusias, a városközponttól távoli Rákoskeresztúr központjában számos házat elbontottak és helyükre hatalmas lakótelepeket húztak fel a budapestiek mellett a szegedi házgyár elemeiből, a csúszózsalus technológiával épült pontházakkal kiegészülve. 1971-[5]1989 között több mint 8000[6] lakótelepi lakás épült a Pesti út környékén és a városközpontban a régi családi házak helyén, négy ütemben. Rákoskeresztúrhoz tartozott 1950-ig Akadémiaújtelep, illetve az 1990-es években született Madárdomb területe is, melyek azóta önálló kerületrészekké nőtték ki magukat.

2010-ben mintegy 1,6 milliárd forintból elbontották a Pesti út és a Ferihegyi út sarkán állt BKV buszpályaudvart és környezetét, a helyén pedig kialakították a Fő teret, „Rákosmente főterét”.

Szintén 2010-ben kezdődött meg Rákoskeresztúr és az Örs vezér tere közt egy buszfolyosó kiépítése, ami a BKV, illetve az erre közlekedő különböző Volánbusz járatok számára biztosítanak gyorsabb haladást az M2-es metróvonal Örs vezér téri végállomása felé. Utóbbi beruházás még befejezetlen, csupán szakaszosan készült el.

Forrás: Wikipédia

 

 

 

 

Weblapok webáruháza ajánló

További webáruházi ajánlatok »

 

Városi magazin cikkek

További magazin cikkek »

 

Városi magazin cikkek

További magazin cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »