Település:
Budapest, 17. kerület
Létrehozva:
2022-01-03 22:47:52
Rákoskeresztúr városközpontja

Rákoskeresztúr egykor önálló település volt, jelenleg Budapest főváros XVII. kerületének központi része.
Rákoskeresztúr
Rákoskeresztúr | |
![]() |
|
Rákoskeresztúr felújított városközpontja, főtere | |
Rákoskeresztúr (németül Gerersdorf, szlovákul Kerestúr) egykor önálló település volt, jelenleg Budapest főváros XVII. kerületének központi része. Lakói röviden Keresztúrnak nevezik.
Története

Már a honfoglalás környékén lakott volt a terület. Első írásos nyoma Pousarakusa (Pósarákosa) néven egy 1265-ben kelt oklevélben található, nevét első birtokosáról kapta. Az említett oklevélben a birtokot a felhévízi keresztesek kapták meg, akiknek itteni templomát (a szentély alapfalait) 1962-ben tárták fel. A középkori falu a török időkben teljesen elpusztult. 1725–1728-ban Aszód környéki szlovákokkal telepítették újjá.[3] 1727-től már mint község szerepel, 1770-ben újabb telepesek, főleg svábok érkeztek a faluba.[4] A terület a Podmaniczky család tulajdonában volt, ők építtették 1750 körül a mai Pesti út mentén található kastélyt is. Rákoskeresztúrról 1880-ban Rákoshegy, 1907-ben pedig Rákosliget is levált és önálló település lett.
Rákoskeresztúrt 1950. január 1-jével – számos főváros környéki településsel együtt – Budapesthez csatolták, és a Rákoscsabát, Rákoshegyet és Rákosligetet is magába foglaló XVII. kerület központja lett. A városiasodás az 1970-es évek elejének nagy panelépítési programjaival indult. Az addig falusias, a városközponttól távoli Rákoskeresztúr központjában számos házat elbontottak és helyükre hatalmas lakótelepeket húztak fel a budapestiek mellett a szegedi házgyár elemeiből, a csúszózsalus technológiával épült pontházakkal kiegészülve. 1971-[5]1989 között több mint 8000[6] lakótelepi lakás épült a Pesti út környékén és a városközpontban a régi családi házak helyén, négy ütemben. Rákoskeresztúrhoz tartozott 1950-ig Akadémiaújtelep, illetve az 1990-es években született Madárdomb területe is, melyek azóta önálló kerületrészekké nőtték ki magukat.
2010-ben mintegy 1,6 milliárd forintból elbontották a Pesti út és a Ferihegyi út sarkán állt BKV buszpályaudvart és környezetét, a helyén pedig kialakították a Fő teret, „Rákosmente főterét”.
Szintén 2010-ben kezdődött meg Rákoskeresztúr és az Örs vezér tere közt egy buszfolyosó kiépítése, ami a BKV, illetve az erre közlekedő különböző Volánbusz járatok számára biztosítanak gyorsabb haladást az M2-es metróvonal Örs vezér téri végállomása felé. Utóbbi beruházás még befejezetlen, csupán szakaszosan készült el.
Forrás: Wikipédia
Weblapok webáruháza ajánló
További webáruházi ajánlatok »
Városi magazin cikkek









Városi magazin cikkek









Helyi látnivalók








