Rákoskert

Rákoskert egykori település Magyarországon már része XVII of Budapest , amíg el nem egyesül Budapest január 1-jén 1950. A lakosság itt körülbelül 9372. 

A Rákoskert Budapest XVII. kerületében található, Ecser és Rákoshegy között . A környékhez tartozik még egy terület, amelyet Strázsahegy néven ismerünk. Rákoskert Budapest legkeletibb és legtávolabbi része; a nulladik mérföldkőtől kb. 20 km-re lévő úton található, így valójában távolabb van a belvárostól, mint néhány Budapest környéki város, mint például: Érd , Biatorbágy vagy Dunakeszi . Bár a város nagy része síkságon fekszik , Rákoskert (és a XVII. kerület nagy része is) dombvidékre emlékeztet.

Előzmények 

A mai Rákoskert területe a kora középkor óta Rákoscsabához tartozik . Rákoscsaba nevét először egy 1267-ben kelt oklevél említi, amely egy másik, 1067-ben írt oklevél másolata volt. 

A terület tulajdonosa, Schell Gyuláné báróné Füredi Ferenc, a család ügyvédjének tanácsára úgy döntött, hogy férje adósságai rendezése és megélhetésének rangjához méltó módon a birtokot felosztják. mai Rákoskert) és értékesíti az egyes telkeket. 1931 januárjában elkészültek a tervek, a Kucorgó Fogadó (ma Kucorgó tér) egyik bérelt helyiségében megnyílt a parcellázási iroda. A rákoscsabai önkormányzat 1933. február 19-én fogadta el Schell Gyuláné bárónő terveit, így ez a nap számít Rákoskert alapításának. 

A főbb látnivalók is lásd 

• Vidadomb (más néven Vida-domb): egy kis domb (kb. 207 méter), amely a környék déli oldalán található. A domb tetejéről megtekinthető a közeli Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és Budapest egyetlen mocsara, a Merzse-láp.  A domb és környéke népszerű koncertek és kisebb helyi fesztiválok helyszíne.

• Merzse-mocsár : Budapest utolsó érintetlen mocsara. Maga a mocsár több veszélyeztetett madár- és növényfaj otthona. A mocsár különösen manapság hajlamos a kiszáradásra, elsősorban a melegebb hőmérséklet és a közeli építkezések miatt. 
• Forrás:en.Wikipédia.org