A Terror Háza a magyar demokrácia egyik legjelentősebb szimbóluma

 Terror Háza Múzeum a 20. századi diktatúrák áldozatainak emlékére létrehozott 

múzeum Budapesten, egy nagyon szimbolikus helyen, az Oktogon melletti Andrássy

út 60. szám alatt. A századok magyarországi fasiszta és kommunista rezsimekkel

kapcsolatos kiállításokat tartalmaz, valamint emléket állít ezeknek a rezsimeknek

az áldozatainak, köztük az épületben fogva tartott, kihallgatott, megkínzott vagy

megölt személyeknek. A múzeum 2002. február 24-én nyílt meg, azóta a múzeum

főigazgatója Dr. Schmidt Mária. A Terror Háza az Európai Memória és Lelkiismeret

Platformjának tagszervezete. A nevezetes látogatói, köztül Zbigniew Brzezinski, 

Francis Fukuyama és Hayden White nagyban dicsérték a múzeumot, annak kiállítását.

1944-ig az épület a nyilas párt székhelye, a Népköztársaság rezsimje alatt pedig

Magyarország kommunista politikai rendőrségének, az AVH központja.

A Közép-és Kelet-Európa Történetét és Társadalmait Kutató és Tanulmányozó

Alapítvány kezdeményezésére alapított hely mindenekelőtt emlékhely a két

diktatúra áldozatainak tiszteletére. A kronológiai útvonalat tiszteletben tartva a

látogatás az épület pincéivel, a politikai foglyok celláivan és kínzási eszközeikkel zárul.

A fasiszta és kommunista hatalmak cselekedeteit, a korabeli dokumentumok vetítése

formájában képviselik és magyarázzák: a nyilas párt politikája, Szálasi Ferenc, a

náci ihletésű magyar párt elnöke, akit a német megszállók hatalomra helyeztek

Magyarország megszállása után 1944-ben. Továbbá betekintést nyer az ezután

következő kommunista uralom által elkövetett különféle visszaélésekre és a 

Magyar Szocialista Munkáspárt vezetői által alkalmazott terrorpolitikára (deportálások

a szovjet Gulágba, politikai gyilkosságok, kihallgatások, az ellenfelek üldözése).

Ami a kommunizmust és a fasizmust illeti, kiállítás anyagot tartalmaz az akkori

Magyarország, és a náci Németország és Szovjetunió viszonyáról. Tartalmaz

olyan kiállításokat is, amelyek olyan magyar szervezetekkel kapcsolatosak, mint

a fasiszta Nyilaskeresztes Párt és a kommunista ÁVH (amely hasonló volt a Szovjetunió 

KGB titkosrendőrségéhez). Az információk és a kiállított tárgyak nagy része magyar

nyelvű, bár mindegyik szobához kiterjedt információs lap tartozik angolul és magyarul.

Hangos útmutatók angol és német nyelven is rendelkezésre állnak. A kiállítás háttérzenéjét

a Bonanza Banzai egykori frontembere és Kovács Ákos producer írta. A látogatók nem

fényképezhetnek és nem használhatnak videokamerát az épületen belül.

 

Budapest, Andrássy út 60. A háromemeletes, neoreneszánsz épület 1880-ban 

Feszty Adolf tervei alapján polgári lakóháznak épült. A házat, amely Perlmutter

Izsák festőművész tulajdona volt, a festő 1932-ben bekövetkezett halála után a 

Magyar Zsidó Múzeum és a Budapesti Zsidó Hitközség pesti jogelődje, a Pesti

Izraelita Hitközség örökölte, de a haszonélvezeti jog Perlmutter özvegyét és leányát

illette meg.

1937-ben új lakók béreltek helyiségeket a házban: a magyar nemzetiszocialista

mozgalom Szálasi-féle szárnya, és ez az esemény előrevetítette az elkövetkező

két évtized kegyetlenségeit, amelyeknek az épület szemtanújává vált.

Bár a Horthy-rendszer bebörtönözte Szálasit, hívei 1940-ben történt

szabadulásáig is zavartalanul tartották gyűléseiket az Andrássy úti villában,

amely 1940 után lett a főhadiszállásuk, és Szálasitól a Hűség Háza nevet kapta.

1944 őszén a sikertelen kiugrási kísérlet után a nyilasok vették át az uralmat 

Magyarországon. A Hűség Háza ekkor már begyűjtőhely és börtön is lett, itt tartották

fogva és kínozták az ellenállókat és az ellenségnek kikiáltott áldozatokat. 1945 tavaszán,

a szovjet csapatok bevonulásával véget ért a II. világháború és a nyilaskeresztes párt

uralma is. Az Andrássy úti ház új gazdát kapott. A kommunisták hatalmát biztosítani

hivatott politikai rendőrség vezetője, Péter Gábor kifejezetten ezt a házat kérte

főhadiszállásnak a szervezet számára. A későbbi ÁVO és ÁVH emberei átalakítási

munkálatokba kezdtek. Ennek oka az volt, hogy az egyre növekvő számú fogvatartottat

nem tudták a cellákban elhelyezni. A környező épületek alatti pincéket is birtokba véve,

pincebörtön-labirintust alakítottak ki az Andrássy út 60. szám alatt. A kommunista rendszer

ellenségeinek kikiáltott embereket itt kínozták, ölték meg és csikartak ki belőlük vallomásokat.

Az egykor Hűség Háza, majd ÁVH székház 1956-ig szolgált az állami terror központjaként.

Ezt követően az épületet átalakították, majd különböző cégek székházaként, illetve

irodaházként működött. A pincében minden nyomot eltüntettek és KISZ klubot rendeztek be.