Bajor Gizi Színészmúzeum

Kategória:
Helyi téma, Város hírei

Létrehozva:
2022-03-27 18:28:56

Cikk írója:
12kerulet BudapestHirdetője


Bajor Gizi Színészmúzeum


Bajor Gizi Színészmúzeum


A Bajor Gizi hagyatékából és emlékszobájából kifejlődő

múzeumba az alapító a névadó mellé Jászai Marit és Márkus

Emíliát emelte ki a magyar színháztörténetből, a nekik

szentelt szobákkal. Gobbi Hilda 1990-ben kapott benne

emlékszobát.

A Bajor Gizi Színészmúzeum 1952-ben Gobbi Hilda

kezdeményezésére alakult, ma az Országos Színháztörténeti

Múzeum és Intézet kiállítóhelye.

Az eredetileg földszintes neobarokk házat Beyer Rudolf,

Bajor Gizi fivére vásárolta meg 1928-ban, a művésznő

alakíttatta át nagystílű villává Országh Béla építészmérnök

terve alapján. Bajor Gizi 1933 elején költözött ide, majd

harmadik férjével, Germán Tibor fül- és gégeorvossal osztotta

meg emeleti lakrészét.

Bajor Giziék otthona csakhamar a budapesti művészvilág

kedvelt találkozóhelyévé vált.

A szalonból a második világháború legsötétebb korszakában

menedékház lett.

Itt élte át a vészkorszakot Germán Tibor, Budapest ostromát

Dióssy Antal, Nagyajtay Teréz és Tamási Áron.

1951. február 12-én – a gyászjelentés szerint gyógyíthatatlan

betegségben tragikus hirtelenséggel elhunyt Bajor Gizi.

A nyomok kettős öngyilkosságra utaltak.

A boncoláskor kiderült, hogy Germán Tibor agykéregsorvadásban

szenvedett.

A hozzátartozók szerint – s ez lett aztán a hivatalos álláspont

– Germán azt képzelte, hogy felesége megsüketül, s ettől való

félelmében meggyilkolta, majd magával is végzett.

A színésznő halálának első évfordulóján nyílt meg a Bajor Gizi

Színészmúzeum.

Az első kiállítás Bajor Gizi, Jászai Mari és Márkus Emília ereklyéit

mutatta be a közönségnek. Az évek során a villa többi helyisége

is felszabadult, így időről időre új múzeumi termeket alakítottak ki.

A múzeum az ezredforduló után teljesen átalakult: 2002-ben az

emeleten, majd 2010-ben a földszinten nyílt új tárlat: a

„Szép ház, nagy park közepén…” című állandó kiállítás a ház

egykori tulajdonosának, Bajor Gizinek és a múzeumot alapító

Gobbi Hildának állít emléket.

A múzeum földszintjén a színháztörténeti múzeum gyűjteményéből

összeállított időszaki tárlatok jeles színházi eseményekről emlékeznek

meg, kiemelkedő színházművészek pályafutását mutatják be.

Az emeleten a Kulisszák között című állandó kiállítás a színházi

alkotófolyamatot bemutatva vezeti végig a látogatót a magyar

színháztörténet kiemelkedő pillanatain, idézi fel a

színházművészet felejthetetlen alkotóit.

 

Az első állandó kiállítás 1954. december 28-án nyílt meg a

Krisztina körúti épületben A magyar színészet hősi harca címen,

és az első hivatásos magyar színtársulat megalakulásától kezdve

a vándorszínészet korszakán keresztül a Nemzeti Színház

felépítésének történetét és kezdeti éveit mutatta be.

 

Hont Ferenc igazgató már 1954-ben tervezetet nyújtott be a

Népművelési Minisztériumba a színháztudománnyal foglalkozó

intézmények összevonására.

E szerint színháztudományi, színháztörténeti kutatás vagy ehhez

szükséges előkészítő munka – sokszor párhuzamosan – Hont

számítása szerint huszonegy intézményben folyt. (Színművészeti

Főiskola, OSZK Színháztörténeti Tár, Színház- és Filmművészeti

Szövetség Tudományos Osztálya, Népművészeti Intézet (amatőr

színjátszás), Országos Színháztörténeti Múzeum stb.)

A népművelési miniszter első helyettesének közvetlen

felügyeletével háromtagú bizottság létrehozását javasolta,

mely arra lett volna hivatott, hogy a színháztörténeti,

színháztudományi munkálatokat egy közös intézménybe vonja.

(Javaslat a színháztörténeti és színháztudományi munkálatok

gazdaságosabb megszervezéséről. OSZMI Kézirattár, Hont-hagyaték)

 

Hont Ferenc régi törekvése volt, hogy a színháztörténeti múzeumot,

az Állami Filmarchívumot és a Színház- és Filmművészeti Szövetség

Tudományos Osztályát egy közös intézményben egyesítse.

Fáradozásai nyomán 1957. január 1-jei hatállyal alakult meg a

Színház- és Filmtudományi Intézet, melynek elnöke lett.

,A Színház- és Filmművészeti Szövetség Tudományos Osztálya

státusokkal, személyekkel, helyiségekkel, állóeszközökkel, könyv-

és iratállománnyal együtt a Színház- és Filmtudományi Intézethez

került. Az átadás-átvételt 1957. április 1-jéig bonyolították le.

A színháztörténeti múzeum az intézet egyik részlegeként működött

a gyűjteményi osztály változatlanul hagyásával.

 

1959-ben az intézmény kettévált: így alakult meg a Magyar

Filmintézet és a Színháztudományi Intézet, mely 1969-től

Magyar Színházi Intézet néven működött.

Az intézetet a magyar színháztudomány bázisintézményének

szánták, amely koordinálja a színháztudományi kutatásokat,

tervszerűen gyűjti a színházi előadások tárgyi dokumentumait,

és állandó élő kapcsolatban van a nemzetközi és magyar színházi

élettel.

Az intézményvezetés arra törekedett, hogy a legkiválóbb

zakembereket tömörítse.

 

Forrás Orsz. szinháztörténeti múzeum 


 

 

Városi magazin cikkek

További magazin cikkek »

 

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »